3. Rész ~ Szeretlek

- Nem haragszom.- húztam ravasz mosolyra ajkaim.
- Ajaj.- húzta fel kérdően szemöldökét.
- Gyere fel.- fogtam meg kezét, és húzni kezdtem a lépcső felé. Ahelyett hogy megmozdult volna, leült a székre. Fenyegető szemekkel néztem rá. Nem hatotta meg. Pff. Erősebben húztam, de mintha leragadt volna.
- Naa, gyere máár.- nyüszörögtem.
- De most olyan jó itt ülni.- mondta, én pedig megforgattam a szemeim. Elengedtem a kezét, és felbaktattam a szobámba.
Bebújtam az ágyba, elővettem a telefonom, leellenőriztem mindent, FB, Email-ok, stb. Nem voltam álmos, cseppet sem. Csoda ha ez után a film után akárki is tud aludni. Behúzódtam a fal mellé, hogy Bence is elférjen. Kb 10 percet szórakoztam a falammal, amikor valaki hátulról megpuszilta a nyakam. Brr. Kirázott a hideg.
- Na, mostmár nem olyan jó ottlent ücsörögni?- kérdeztem tőle.
- Melletted feküdni sokkal jobb.- mosolygott, és megcsókoltam.
Kezével átölelte a derekam, simogatni kezdte a hasam. Beleharaptam alsó ajkába. Magára rántott. Ráültem a hasára, és úgy csókoltam tovább. Belemarkolt a fenekembe, ezért belenyögtem a csókunkba. Chh, kis perverz. Visszafeküdtem a helyemre, és hozzábújtam. Mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig szorított magához. Nem kellett sok, percek alatt elaludtam.

* Reggel *
Arra ébredtem, hogy valaki puszilgatja az arcom. Kinyitottam a szemeim, és megpillantottam az édesen mosolygó Bencét. ÚrIsten, hogytud valaki ilyen édes lenni?
- Hmmm..- nyújtózkodtam egy hatalmasat.
- Jóreggelt.- nyomott egy puszit a számra.
- Nekedis.- mondtam még fél álomba.
- Gyere le.- nézett rám bociszemekkel.  Na, mit csinált?
- Mit csináltál?- kérdeztem, felhúzott szemöldökkel.
- Gyere le, és meglátod.
Nagy nehezen kimásztam az ágyamból, és megindultunk lefelé. Amint a lépcsőhöz értem, iszonyat jó illat csapta meg az orrom.
- Mi ez a finom illat?- néztem sunyin Bencét.
- Csak gyere.- húzott lefelé a lépcsőn.
Leértünk, és elkerekedett a szemem. Egy hatalmas tál palacsinta. Ezt a fiút én még ma halálra szeretgetem.
Leültem az egyik székhez, és mint a jó kislányok, kihúztam magam, és figyeltem Bence minden mozdulatát. Elém tett vagy 20 palacsintát, és egy üveg nutellát. ÁÁ, imádom.
Megkóstoltam egyet, és nagyon finom volt. Odasiettem Bencéhez, majd beleültem az ölébe, és tartottam neki a palacsintát, jelenve hogy harapjon belőle. Amint harapott egyet, megcsókoltam.
- Nutellás volt a szád.- haraptam egyet én is.
- Miután bepusztítottad ezt a rengeteg palacsintát, nincs kedved segíteni elmosogatni?- mutatott a mosogatóra, ami tele volt koszos tálakkal. Éreztem, hogy valami ilyesmi lesz.
- De.- nevettem, és tovább ettem a palacsintákat.

Miután elmosogattunk, neki álltunk filmet nézni, de nem nagyon kötött le, ezért fel re rohangáltam.
Úgyhogy, inkább elindultunk sétálni. Kimentünk a közeli parkba.
- Nincs kedved fogócskázni?- kérdeztem Bencétől, mire elég fura fejet vágott. Nem csodálom, elvégre egy 18 éves lány, nem szokott ilyet kérdezni a barátjától.
- Nincs.- közölte egyszerűen.
- Akkor inkább én is csak futok egy kört.- mondtam, majd el is indultam. Szerencse, hogy melegítőbe voltam, nem pedig farmerban. Elég nagy a park, úgyhogy 10-15 perc alatt meg lehet tenni. Miközben futottam, nekimentem valakinek. Konkrétan belémjött szemből.
- Nem tudsz figyelni bazdmeg?- ordítottam le a fejét. Dávid volt az. Na, itt úgy átsprinteltem a parkon, mint még soha. Felrántottam Bencét a padról, és eszeveszett gyorsasággal kezdtem futni vele.
- Hannah, mi a baj?- kérdezte lihegve.
- Dávid.- csak ennyit bírtam kinyögni, mert megérkeztünk. Behúztam Bencét a házba, aki mit sem értett.
Leültem egy székre, és kifújtam magam. Szerencse hogy Bence egy gyorsasággal fut mint én.
- Mi a baj?- kérdezte ismét.
- Nekimentem Dávidnak.- fújtam még egyet.
- És?- nézett rám fura arckifejezéssel.
- Ilyenkor idegrohama van. Tapasztaltam.- mutattam egy karcolásra amit a hajam eltakar. Ezt még akkor szereztem, amikor nekivágott a tanári asztalnak.

* Este *

Csináltam fincsi forrócsokit, és rávettem Bencét, a Twillight nézésére. Mondanom sem kell, győzködnöm kellett rendesen. Nem értem, mit nem lehet ezen a filmen szeretni. Olyan jó.
Leültünk a kanapéra, és jó szorosan hozzábújtam Bencéhez.
- Szeretlek.- nyomtam puszit a pofijára.
- Énis.- viszonozta előző cselekedetemet.